GEOLÓGIA

Megismerkedünk a környék geológiájával, földtörténetével, egykor itt élt állatokkal, és sokat kalapálunk! Megtudjuk, honnan kapta nevét Pénzesgyőr, és kőpénzt is gyűjtünk.

Pénzesgyőr (Tilos-erdő): kréta ammoniteszek és egyéb tengeri ősmaradványok

A turriliteszes márga (vagy Pénzeskúti Márga) egy rendhagyó módon, csiga alakban felcsavarodott ammoniteszről, a Turrilites-ről kapta a nevét. A szürkés színű homokos mészmárga az egyik legfosszíliadúsabb kréta időszaki kőzetünk, amelynek elterjedése Csehbányától Oroszlányig ismert. Az egyik legjobb felszíni feltárása Pénzesgyőr határában, a Tilos-erdő területén található. Az ősmaradványokban nagyon gazdag alsó rétegek tömegesen felhalmozódott ammonitesz, csiga, kagyló és tengeri sün fosszíliákat tartalmaznak. Az ammoniteszek egy része különösen szép, mivel a példányok héja is megőrződött. A Mortoniceras-ok szögletes kanyarulat keresztmetszetű, erős bordákkal és csomókkal díszített vázú állatok voltak. A heteromorf Anisoceraskorai kanyarulatai csigavonalban csavarodtak, majd egy egyenes szakaszban és visszahajló kampóban folytatódtak. A Scaphites-nek rövid, kampószerűen kicsavarodott külső kanyarulata volt, amelyet sűrű és finom bordák díszítettek. A gazdag ammonitesz anyagot Scholz Gábor publikálta a neves Palaeontographica folyóiratban, miután az 1970-es években kalandos úton nemcsak saját magát, hanem a korábban begyűjtött pénzesgyőri anyagot is kimenekítette Németországba. (http://www.origo.hu/tudomany/20120831-osmaradvanyok-magyarorszag-bakony-balatonfelvidek-felsoors-urkut-olaszfalu-penzesgyor-varpalota-tihany.html)