DSC07417.JPG

bemutató kert és gazdaság

DSC02214.JPG

Pénzesgyőri oktatóközpontunkhoz tartozik egy 7 hektáros gazdaság is, ahol a vegyszermentes gazdálkodás értékeit mutatjuk be az érdeklődőknek. Gyógy- és fűszernövény kerttel, mintaként szolgáló, a növénytársításokat figyelembe vevő és bemutató zöldségeskerttel, hagyományos fajtákból álló extenzív gyümölcsössel, a legelőn pedig népes nyájjal találkozhattok, ha meglátogattok minket.

Rovarhotel

A természetben mindenkinek megvan a nélkülözhetetlen szerepe egy olyan összetett rendszerben, amit éppen, hogy csak kezdünk megérteni. Éppen ezért mi is próbáljunk meg kevésbé erőszakosan elhelyezkedni a bonyolult kapcsolatok szövedékében, egy életközösségben.

Természetesen egy kert művelésekor mindenképpen beavatkozunk az ott izgő-mozgó állatok mindennapjaiba, de ha igyekszünk figyelembe venni, hogy mások is laknak ott, tudunk úgy együtt élni, hogy közben egymás hasznára is lehetünk. Különféle szelíd beavatkozásokkal gyarapíthatjuk az élőhelyek számát, otthont, táplálékot teremthetünk segítőinknek. Néhány praktikus módszerrel megtölthetjük élettel udvarunkat. Egy ilyen fenntartható, fajgazdag kertből családunknak is bővebb termést, egészségesebb ételeket tehetünk az asztalra.

A rovar szálloda egész évben nagyon hasznos, hiszen több funkciót is betölt. Többek között ide húzódnak vissza a madarak elől nappalra az éjjel vadászó rovarok. A rovarok napi teendőin túl az éves feladataik is kötődhet a búvóhelyekhez, így a párosodás, a fészeképítés, az utódok gondozása, a vedlés, a telelés, és még sorolhatnánk!

 

Kik lakhatnak benne?

kaparódarazsak (Spheciformes)

kőműves méhek (Osmia fajok)

szabóméhek (Megachile fajok)

katicabogarak (Coccinellidae)

lepkék (Lepidoptera)

fülbemászók (Forficulidae)

futóbogarak vagy futrinkák (Carabidae)

holyvák (Staphylinidae)

fadongók (Xylocopa fajok)

fémdarazsak (Chrysididae)

tevenyakú fátyolkák (Raphidioptera)

mexikói fűdarázs

(Isodontia mexicana)

A mexikói fűdarázs lebénított szöcskelárvákat készít elő kikelő lárváinak fűvel bélelt bölcsőjébe. A szöcskék potrohára helyezett petéből a kikelő darázslárva rögvest berágja magát a szöcskébe, hogy azt belülről eszegesse tovább. A felnőttek vegetáriánusok, nektárt és virágport fogyasztanak.

Szarvas faliméh

(Osmia cornuta)

Ő a rovarhoteleket az utódnevelés céljából keresi fel. A bölcsőkbe virágpor és nektár keverékét hordja a jövő nemzedékeinek. A kétféle anyagot gyakran más-más növényről gyűjti. Amikor ezek mennyisége már elegendő a lárva számára, akkor elhelyez a bölcsőben egy petét. Ha az üreg mérete ezt megengedi, a következő bölcsőt is ott kezdi el; egymás mögött akár ötnél is több bölcső lehet. A bábból legtöbbször már ősszel kikel a méh és imágóként vészeli át a telet. Szorgos táplálékgyűjtő tevékenységük miatt a legjobb beporzók közé tartoznak. Az egy bölcsőhöz szükséges táplálékért akár 600 virágot is felkereshetnek.

óriás művészméh

(Megachile sculpturalis)

A délkelet-ázsiai eredetű méhfaj élőhelye Kína, Korea, Tajvan, Japán. Számos országba behurcolták, Észak-Amerikában 1994-ben jelent meg, ott azóta is gyorsan terjed. Európában először 2008-ban Franciaországból, 2009-ben Olaszországból, 2010-ben pedig Svájcból számoltak be előfordulásáról. Hazánk 2015-ben a negyedik ország volt, ahol észlelték (jelenleg már számos új adata van, és a „meghódított” európai országok száma is jelentősen emelkedett). Ő a rovarhoteleket szaporodásra használja elsősorban. A sejteket, amikben a kis lárvák fejlődnek, gyantával tapasztja be, innen ered angol neve: „Giant Resin Bee”. Ő is virágport halmoz fel a sejtekbe, hogy legyen mit eszegetni a kikelő utódoknak. A cső végének lezárásához virágszirmokat, talajt, faforgácsot és gyantát is használ.

Sokféle virágot látogat, többek közt szereti a fagyalt és a levendulát is.

Ancistrocerus nigricornis

Ő egy kürtösdarázs faj, aki zsúfolásig tömi hernyókkal az egyes gyerekszobákat. Itt a pete a mennyezetre van helyezve, ahonnan a kikelő kis darázslárva egy vékony selyemfonalon ereszkedik le, hogy harapjon egyet-egyet az eleven hernyókból.

dunántúli kékfiutrinka

(Carabus germari exasperatus)

A futóbogarak vagy futrinkák a ragadozó bogarak közé tartoznak. Éjszaka aktív vadászok, mindenféle lárvákat, bábokat zsákmányolnak. A nappalt kövek, fakupacok alatt elbújva töltik.

aranysulytásos holyva

(Staphylinus caesareus)

A nagyon rövidke szárnyfedők nem takarják teljesen a potrohukat, így az igen mozgékony. Nem is hinnéd, de a pici szárnyfedők alatt ott van egy pár bonyolultan összehajtogatott hártyás szárny, amikkel pillanatok alaltt képesek elrepülni. Általában a kifejlett bogár és a lárva is ragadozó, levéltetvek, más apró rovarok, atkák, rovarpetéket alkotnak egy holyva menüt. Mozgékonyságuk és kis termetük miatt még az apró szúbogarak járataiban is tüsténkednek. Magyarországon több, mint 1000 holyvafajt ismerünk eddig. A holyvák az avarban, sziklák között szeretnek elbújni.

zöldfátyolkák (Chrysopidae)

A recésszárnyúak rendjébe tartozó fűzöld karcsú állatkák igen hasznosak. Orsó alakú, hosszúkás, 3-5 mm-es lárváik ragadozók, elsősorban a levéltetveket pusztítják. Csipeszhez hasonló, sarló alakú szájszervükkel megragadják és kiszívják a levéltetvek testnedveit. Ezen kívül petéket, takácsatkákat, apró hernyókat és tripszeket is esznek. A fátyolka lárvái akár 500 levéltetvet is elpusztíthatnak és évente 2-3 nemzedékük fejlődik ki. A kifejlett imágók inkább nektárral, pollennel, mikroszkópikus gombákkal táplálkoznak. A lazán berakott, nagydarabos fakérget is tartalmazó „búvóhelyeket” kedvelik a zöldfátyolkák imágói, így ők is elbújni, téli álmot aludni keresik fel a rovarhotelt.

nappali pávaszem (Inachis io)

Ennek a nappali lepkének a csalán a tápnövénye, ami azt jelenti, hogy hernyókorában eszi ezt. A felnőtt állatok pödörnyelvükkel előszeretettel lakmároznak a kerti virágok, pl. a nyári orgona nektárjából. Színpompás szárnyainak fonáka barna, ez a rejtőzködésben segíti, a szemek pedig - melyekről nevét is kapta - nagyobbnak, félelmesebbnek mutatják őt, főként a pirosas alapon. A kifejlett lepke telel át, méghozzá pincékben, padlásokon, rovarhotelekben.

katicabogarak (Coccinellidae)

Mindenki ismeri az aranyos katicákat. Rengeteg faj tartozik ebbe a családba, a kistestűek atkákat, pajzstetveket fogyasztanak, a nagyobbak főként levéltetvekkel táplálkoznak. Lárváik fura szerzetek, sokszor tarka-barkák, mindenféle tüskék állnak ki a hátukból, és komoly ragadozók, csak úgy falják a levéltetveket. A katicabogarak elálló fakéreg alatt, fákon levő üregekben szívesen bújnak el, így a rovarhotelben is.

fadongók (Xylocopa spp.)

A fadongók (Xylocopa spp.) Európa legnagyobb termetű méhfajai. Teljesen ártalmatlan, békés jószágok, a virágokról gyűjtik szorgosan a virágport és isszák nektárjukat. A többi magányos méhfajhoz hasonlóan a nőstény egyedül készíti el fészkét. Az egyes cellákat faforgácsból épített falakkal választja el egymástól. A petékből kikelő lárvákat itt is egy nagy adag virágpor és nektár keverékéből álló pogácsa várja.

madárbarát kert

Az öreg és odvas fák, valamint holtfák jelenléte igen fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. Ezekhez az élőhelyekhez gyakran több száz faj kötődik. A kiskertekben általában kevés az öreg, odvas fa, de mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük az odúban költő madarak fészkelését. Az ilyen kihelyezett odúkban pelék, mókus, vagy erdei sikló is otthonra lelhet. Gazdaságunk területén sok-sok madárodúval találkozhattok. A különféle típusokat más-más madarak foglalhatják el. Keresd meg ezeket!

Madáretetők (télen) és itatók (nyáron) kihelyezésével még több madárfajt csalogathatunk a közelünkbe. Mi is etetjük tollas barátainkat telente Oktatóközpontunk mellett. Nézzétek meg ezt a rövidke összefoglalót a madáretetésről:

közép fakopáncs (Leiopicus medius)