Kíváncsi vagy, kivel töltik a gyerekek a Süni tábor 10 napját? Ki főz nekik, ki vezeti a túrákat, ki festi színesre az orrukat a színfogóban, ki küldi el őket esténként fogat mosni?
Ismerd meg a Nagysünöket!
„Az ember is része a természetnek, amiben nincs fontosabb vagy kevésbé fontos elem. Egy virág, egy csillag, egy kő, egy ember – mindet ugyanaz az isteni szikra hatja át. Akik megtanulnak együtt érezni a növényekkel és az állatokkal, képesek lesznek másokat is megérteni, s önnön lényükhöz is közelebb kerülnek – mert nem tesznek olyat, ami ellentétes lenne a saját természetükkel.” - Simona Kossak
Bálint egyesületünk elnöke, hatalmas tudással rendelkezik mindenféle élőlényekről. Túrái mindig kalandosak, árkon-bokron keresztül, vadcsapásokon vezet, így rengeteg az olyan látnivaló, melyek a kevésbé kalandvágyó túrázók elől rejtve maradnak.
„Én 10 évesen (1996-ban) voltam először Süni táborban, és akkora élményt jelentett, hogy azóta minden évben ezek a táborok a legmeghatározóbb nyári programjaim. Azóta már fiam is követi ezt a példát, és koptatja a bakancsot, énekel a tábortűznél, ragad rá a kosz, kullancs, és megannyi tudás a természetről. Táboraink valóban megváltoztatják a gyerekek gondolkodásmódját, és egy olyan közösséget teremtünk, ami egy életre szól. Eshet az eső, lehet fogvacogtató hideg, meg őrületes kánikula, jól eltévedhetünk, megcsíphet a darázs... minden élményre egy jó kis kalandként emlékszünk vissza. Hiába, a Süni és Sündörgő Tábor a legjobb buli!
Én személy szerint nemcsak a társaság miatt járok vissza, hanem mert a környezeti nevelésnek ez a legfantasztikusabb módja: az erdőkről az erdőkben kell beszélgetni.”
Nery jellegzetes szólásai annyiszor hangzanak el a réten, hogy még a tábor után is sokáig fülünkben csengenek. Sokáig a legnépszerűbb sünpapa volt a kissünök körében, most pedig már mindenki a családjába tartozik, és táborvezetőként gondoskodik kis- és nagysünökről egyaránt.
„2011-ben, az első táboromban a csapat végén kullogó, hisztis kölök voltam. Csak a tábor után eszméltem fel, hogy végig tudtam csinálni minden túrát, azzal ellentétben, amit menet közben éreztem. Ekkor csapott arcon a felismerés, hogy sokkal jobban is érezhettem volna magam már az elejétől fogva. Többek között ezt a tanulságot igyekszem továbbadni a gyerekeknek, pont ahogy én is kaptam. A tábor 10 napja olyan lendülettel és energiával lát el, ami segít átvészelnem az év hátralévő részét. Ez egyaránt köszönhető a közösség erejének és a természet közelségének. Elég csak a hatalmas számháborúzásainkra, a zuhogó esőben megtett kilométerekre vagy a tábortűz körüli éneklésekre gondolnom és tudom, hogy megéri lehetőséget biztosítani a következő generációknak a hasonló, meghatározó élmények megszerzésére!”
Boróka a Sündörgő tábor vezetője, évről évre többen szeretnénk menni, olyan szuper táborokat szervez. Mindig van új ötlete, hogyan lesz a tábor még jobb és izgalmasabb, lelkesedése mindenkit motivál.
„Minden évben ugyanolyan hatalmas lelkesedéssel és izgalommal várom a nyári tábort. Szerencsés vagyok, mert kissünként, sündörgőként és nagysünként is átélhettem, milyen ennek a tábornak, a közösségnek és általában a Pangeának a részese lenni. Hálás vagyok az itt szerzett emlékekért, élményekért és azokért a barátságokért, amiket egy-egy nyári tábor vagy önkéntes esemény alapozott meg. Minden évben boldogan nézem az új és évek óta visszajáró táborozókat, ahogy a tudást, az értékeket és a tábori hagyományokat átvéve ők is átélik mindazt, ami miatt én is már sok-sok éve a táborhoz igazítom minden nyaramat. A tábor szemüvegén keresztül nézve minden egy kicsit megszépül. Boldogan kelünk hajnalban, lelkesen sütünk órákon keresztül rántott tököt a gyerekeknek (amiről mindig kiderül számukra, hogy jéé, hát ez igazából finom), ha úgy jön ki a lépés boldogan beszélgetve mosogatunk éjszakába nyúlóan és a legnehezebb nap végén is mosolyogva ülünk le a tábortűz köré. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy 11 éves koromban beírattak a táborba, és azóta is évről évre újabb felejthetetlen 10 nappal lehetek gazdagabb.”
Gergő ugyan már nagysünként csatlakozott hozzánk, de mintha mindig is köztünk lett volna. Akár németül is könnyen megtalálja a közös hangot a gyerekekkel, vicceivel, mosolyával mindig jó hangulatot teremt maga körül. Jelenleg már táborvezetőként dolgozik fáradhatatlanul a tábor lakóiért, bármikor fordulhatunk hozzá segítségért, megoldásért vagy egy bátorító ölelésért.
„Első táborom 2018-ban volt Zádorváron, ahova már Nagysünként mentem segíteni a többieket. Mint sokan mások, én is az ismerőseim által kerültem be, meggyőztek, hogy nézzem meg, milyen ez a közösség. Azóta is hálás vagyok nekik ezért. Nagyon gyorsan beilleszkedtem a társaságba, és ez a közösség hamar nagyon fontos része lett az életemnek. Sosem gondoltam volna, hogy hat évvel az első táborom után már táborvezetőként fogok vonatra szállni a 2024-es táborba menet. Nagyon sokat tanultam a Süni tábortól, a Pangea közösségétől és a gyerekektől is, akikkel minden évben felejthetetlen élményeket szerzünk közösen. Remélem még sok-sok évig az életem része marad ez a rendkívül értékes közeg.”
Klári mint egy tündér, már azelőtt segít, hogy megfogalmaztuk volna kérésünket. Végtelen kedvességgel, türelemmel fordul mindenki felé, a Süni tábor csodaszakija, a gyerekek mély figyelemmel hallgatják minden szavát.
„Klári vagyok, botanika szaki, mellékállásban egyetemista. Süni táborban találkozhattok velem elsősorban. 2 éve táboroztatok, lelkesen készülök minden évben, és mindig többet és többet szeretnék tudni és átadni a természet, és főleg a növények tudományáról. Mert a növények fantasztikusak! Képesek meggyógyítani és megbetegíteni is bennünket. Vadvirágaink, fáink és füveink még nem hordozzák magukon az ember alakító és szabványosító tevékenységének nyomát, ezért alapos ismeretük sok jártasságot kíván. (Ezt még én is csak járom. ) Habár önkéntesként arra törekszem, hogy minél többet adjak, leginkább úgy érzem, hogy csak kapok és kapok a 10 tábori nap alatt. A tábortűz, a vetélkedők, a túrázás jóleső fáradtsága, a csapatmunka és a közösség ereje arcon vág a városias hétköznapjaim után. Egyszerűen csak szabad vagyok és élek. A tábor végén végtelenül koszosan, de új emberként térek haza, tele kreativitással és örömmel. A táborozó gyerekek, tartom, hogy olyan erőforrásokat ismernek meg a túrázás, a valóságos kapcsolódások, a népművészet és -zene kincsestárában, amihez bármikor visszanyúlhatnak, ha elakadnának vagy elbizonytalanodnának útjuk során. A Süni tábor olyan, mint egy hosszú ölelés: nagyon jó.”
Ágó szakértő irányításával épül fel a tábor évről évre, bármit meg tud javítani, építeni, szerelni. A táborok alatt beszerzőként látja el a tábor lakóit minden jóval, akár fogkefe maradt otthon, orvoshoz kell menni vagy lelki támogatásra van szükség, mindenben számíthatunk rá.
„Életem egyik legmeghatározóbb pontja volt amikor 9 éves koromban Édesanyám úgy döntött, hogy nyaramból 10 napot a Süni táborban töltsek el. Azóta minden évben egy fix pontja az életemnek a tábor, ahol egy kicsit el lehet szakadni a mindennapokból, és a természet ölelésében lehet feltöltődni egy újabb évre. Életre szóló barátságokat és kapcsolatokat kaptam egy olyan közösségtől, ahol nagyon sokat tanultam és tanulok a mai napig. Kissünként mindig nagysün szerettem volna lenni, most sokszor azt kívánom, bárcsak megint kissün lehetnék. A gyermekkor az egyik legértékesebb része az életnek, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy sok-sok tábor megannyi élményében részem lehetett.”
Doró sünmamának lett teremtve, annyira kedves, szelíd, türelmes. Minden ügyes-bajos dolgot meg tud oldani, esti meséire még mi nagysünök is álomba szenderülünk.
„Amikor 8 évesen először mentem Süni táborba már áprilisban elkezdtem bepakolni a nagytáskámba, annyira vártam már. Ez a lelkesedés 10 év alatt cseppet sem változott meg, még mindig ugyanilyen izgatottsággal vetem magam bele az újabb kalandba. És talán az a legszebb a Süniben, hogy bár minden évben új táborhelyre megyünk, kicsit más a csapat és te is más életszakaszodban vagy, mindig megmarad az a leírhatatlan hangulat, amit csak a természet ilyen mértékű közelsége, az esti tábortűz, a kereplő hangja, a lavórban fürdés, a folyamatos móka és a játszva tanulás tud megadni. Nagysünként pedig hatalmas öröm egy ilyen sokszínű és energiával teli csapatban dolgozni és felemelő érzés azt látni, hogy ragadja el a kissünöket a Süni varázsa, hogy kötnek életre szóló barátságokat, tesznek szert megannyi hasznos tudásra, és hogy válnak egyre önfeledtebbé és magabiztosabbá ahogy telnek a tábor napjai.”
Tádé egészen kicsi kora óta táborozik velünk, ma pedig már szíve-lelke a Süni tábornak. Nincs olyan feladat, amit ne vállalna el széles mosollyal, Kissün és Nagysün egyaránt bármikor fordulhat hozzá segítségért. Körülötte nem szűnik a móka és kacagás, kreatív ötletek kiapadhatatlan forrása.
„Életem során folyamatosan költöztem, néha az ország határain túlra, ugyanilyen gyakorisággal váltottam iskolákat is persze, így biztosan állíthatom, hogy az egyik legállandóbb dolog az életemben a Süni tábor. Rengeteget tanultam az elmúlt 11 évben kissünként, sündörgőként majd nagysünként is, sok jó embert ismertem meg a Pangeán keresztül. Most is szerves része az életemnek az egyesület, év közben is igyekszem a lehető legtöbb programon részt venni. Minden nyaramat a Süni tábor köré szervezem, már az előző nyáron beírom a naptáramba. Nagysünnek lenni nagyon hálás dolog, ugyan fárasztó és nehézségekkel teli az a 10 nap, amit a gyerekekkel töltünk, mégis egy egész évre feltölt. Csodálatos gyerekeket ismerek meg minden évben, és rengeteg tapasztalatot szerzünk együtt az erdőről, a természetről, és a csapatban működésről.”
Róza a Süni tábor néprajz szakija, évről évre mindig izgalmas játékokat talál ki a program színesítésére. Mikor éppen nem programot tart, akkor is mindig a gyerekek között találjuk, pótmamaként segíti mindenben a süncsaládját.
„2012-ben kezdtem kis zöldfülűként a Süni tábort, és az első perctől kezdve tudtam, hogy jó helyen vagyok. A vasútállomáson állva senkit nem ismertem, amikor megjelent egy velem egykorú lány, ugyancsak elveszett tekintettel és megkérdezte, hogy szeretnék-e a barátja lenni. Természetesen igent válaszoltam, és azóta is olyan szerencsés vagyok, hogy a legjobb barátomnak hívhatom. Ez az élmény tökéletesen jellemzi a tábor hangulatát és értékeit. Összetartozunk az első pillanattól kezdve, és az egész életünket végig kísérik az ott kötött barátságok és az erdő mélyén tanult praktikák. Hiába telt el sok év azóta, ugyanazzá a kislánnyá változom vissza minden nyáron, és alig várom, hogy 10 napot töltsek ebben a csodás közegben.”
Mátyás a Süni táborok keretmeséinek megálmodója, sok-sok pólógrafika dicséri keze munkáját. Rendkívül sokat látott, tapasztalt sünpapa, akinek mindig van egy-egy új dal, mondóka, játék a tarsolyában. Vidám reggeli tornái hipp-hopp kiűzik az álmot a tábor lakóinak félig csukott szeméből.
„A Süni tábor 2008 óta meghatározó része az életemnek, olyannyira meghatározó, hogy igazából én Süni tábortól Süni táborig számítom az éveket; azzal a tíz nappal kezdődik az újév. Amikor bevágjuk magunkat az erdő közepére, távol a hétköznapi dolgainktól, gondjainktól, akkor megáll az idő, és én is meg tudok állni. A tábortüzet nézve, az erdőben kirándulva, vagy a csillagos eget bámulva visszatekinthetek az elmúlt egy évre, hogy az igazán meghatározó dolgok hogyan alakultak az életemben. A Süni táborban minden letisztult és valódi. Lehet, hogy koszból ragad ránk néhány réteg, de közben annyi felesleges máz lehullik. Talán ez a csupaszság teszi lehetővé, hogy minden tábori élményünk, beszélgetésünk, barátságunk mélyen belénk ivódjon, és utána ezeket meséljük évekig. Már sokszor a fejemhez vágták –teljesen jogosan–, hogy minden sztorim így kezdődik: egyszer a Süni Táborban…”
Mandula nevetése messze hallatszik a réten, talán még sosem láttuk mosoly nélkül az arcán. A gyerekeknél is lelkesebben vesz részt a játékokban, kis családját is mindig tudja, hogyan lehet motiválni.
„Első emlékem a Süni táborral kapcsolatban, hogy én 7 éves vagyok, a húgom 6, és apukámmal sátrat állítunk nagymamám szűkös panellakásában, hogy a táborra már jól menjen egyedül is. Végül valószínűleg nem ment jól, viszont csomó kedves nagysün sietett a segítségünkre, bármi problémánk adódott. Pár éve pedig már sünmamaként én futok a kicsikhez, ha nem tudják, milyen nadrágot húzzanak rovarászathoz, nem találják a fejlámpájukat az esti tábortüzes énekléshez, vagy ha kicsit elszontyolodnának. Szerencsére a Süni táborban minden percben történik valami izgalmas, ami egyből elfeledteti az ilyen pillanatokat. A legjobb érzés látni a gyerekek arcára kiülő lelkesedést számháború, keretmese, vagy folyékony túrógombóc evés közben. Én többek között életre szóló barátságokat, a telefonmentesség örömét, rengeteg nevetést, a közös éneklés és a túrázás szeretetét kaptam a tábortól. Ez a tíz nap a természetben a legfelszabadítóbb az évben, és ha előfordul, hogy ki kell hagynom valami miatt, tudom, hogy annyira régóta szerves része az életemnek, hogy ide mindig visszatérhetek.”