GYIK

1. Miért készült, hova írjak, ha itt nem kaptam választ a kérdésemre?^

Ez a kérdezz-felelek lista azért készült, mert majd minden évben találkozunk ezekkel a kérdésekkel, illetve a felmerülő problémákkal. A táborozóknak írt levelet pedig már nem tudjuk bővíteni, hiszen így is olyan hosszú, hogy többen el sem olvassák, ez később pedig félreértések forrásává válik. A kérdések egy része a Kissünöknek, egy része a Sünszülőknek szól, a legjobb az lenne, ha közösen böngésznétek végig.
Felméréseinkből az derül ki, hogy évről évre kb. a táborozóink fele újonnan érkezik hozzánk, nekik mindenképp hasznos mindezt elolvasni, de a többedszerre is a Süni tábort választók számára is tanulságos.
Ha esetleg kimaradt valami fontos kérdés, kérjük írjátok meg a sunitabor@gmail.com e-mail címre!

2. Hogyan támogathatom a tábort?^

Ha gyerekednek tetszett a tábor, jönne a következő évben is, és megteheted, megköszönjük a támogatást.
• Mindig jól jönnek a gyorsan amortizálódó eszközök, akár a szakmai programokhoz, akár a tábori infrastruktúrához. Ha úgy gondolod, hogy valami ilyesmit adnál, keresd Bombay Bálintot, a Pangea Egyesület elnökét, ő meg tudja majd mondani, hogy tudjuk-e használni. Igyekszünk majd a honlapon is közzétenni, mi mindenre lenne szükségünk.
• Minden évben probléma a táboros beszerzőautó kérdése, ha 26 napra nélkülözni tud valaki egy dobozos kisteherautót (3,5 tonnásnál nem nagyobbat), esetleg olcsón bérbe adná nekünk (számlával), nagy segítség lenne. De segítség, ha valaki a tankolásban tud segíteni pl. üzemanyagkártyával.
• Mindenki, akinek jövedelme van, adózik. Az adóbevallás elkészítésénél rendelkezhetünk adónk egy százalékának sorsáról. A tábort szervező Pangea Egyesület jogosult az 1 %-ok fogadására, adószámunk: 19263164-1-19, köszönjük, ha bennünket támogatsz.

3. Lehet-e részletben fizetni?^

Igen, lehet, a részleteket a Bombay Bálinttal kell egyeztetni a bombay.balint@pangea.hu e-mail címen.

4. Lehet-e kedvezményt kérni? Hogyan?^

A testvérek eleve kedvezményes árat fizetnek a táborért, de ezen túl minden évben meg-próbálunk korlátozott számú Kissünnek nagyobb kedvezményt biztosítani. Ennek igénylése a sunitabor@gmail.com e-mail címre írt levélben történik, ahol azt kérjük leírni, hogy mi az oka a kedvezmény kérésének. Az elbírálás a jelentkezések sorrendjében történik, érdemes minél hamarabb jelezni.

5. Vegetáriánus gyerek jöhet-e?^

Igen, megoldjuk, hogy számára is legyen megfelelő étel (az ételek jó részében amúgy sincs hús, illetve könnyen kettészedhető a hús nélküli adag).

6. Krónikus betegségben, ételallergiában szenved a gyermekem, jöhet-e a táborba?^

Amennyiben a betegség nem összeegyeztethetetlen a nomád körülményekkel és a mindennapos túrázással, fizikai megterheléssel, általában jöhet. Volt már velünk asztmás, epilepsziás gyerek is, nem volt probléma. Egyedileg bíráljuk el a kéréseket. MINDENKÉPP előzetes egyeztetésre van szükség, pontos leírást kérünk a betegségről, az esetlegesen felmerülő helyzetek kezeléséről, a szedett gyógyszerek adagolásáról.
Azonban, ha nem tudunk a betegségről, felelősséget sem tudunk vállalni a gyerekért.
Az ételallergiás gyerekeket úgy tudjuk táboroztatni, ha előzetesen egyeztetünk, illetve a szülő segít nekünk annyival, hogy pl. a lisztérzékeny gyerekkel küld gluténmentes élelmiszereket, hiszen azokat a kis településeken, ahol a tábori beszerzés zajlik, nem tudjuk beszerezni.

7. Miért kérünk Használati utasítást mindenkihez, miért kell írni a régebbi táborozókról is?^

Mivel a Süni tábor más, mint egy iskolai tábor, ahol az egész évben megszokott nevelők viszik nyáron is táborozni a gyerekeket, mi teljes leírás kérünk táborozókról, hogy minél inkább ismerősként köszönthessük a táborban. Valamint itt kaphatunk bővebb információt a táborozó Sün allergiájáról, betegségéről, rendszeresen szedett gyógyszereiről.
Kérjük ezt a leírást a többedszer táborozókról is, mert arra nincs kapacitásunk, hogy a tavalyi adatlapról kibogarásszuk a tudnivalókat és egyáltalán nem biztos, hogy ugyanahhoz a mamához kerül majd a Kissün. Ezen kívül pedig évről évre változnak a gyerekek is és kialakulhat bármilyen allergiájuk, betegségük, amiről tudnunk kell, hogy felelősséget vállaljunk gyerekükért.

8. A tábordíj miért nem tartalmazza az utazás költségeit?^

A táborok szervezését előző év végén kezdjük el és legkésőbb február-márciusig igyekszünk meghirdetni. Általában a következő fél évben még olyan változások szoktak beállni a jegyárakban, járatokban, amiket mi előre nem tudunk jelezni, hogy ezért az utazások tervezését és annak kalkulálását már akkor kezdjük csak meg, amikor közelebb vagyunk a táborokhoz és egy végleges számunk van a tábor létszámra is. Emellett a táborhelyek engedélyeztetése is sok időt vesz igénybe, így a meghirdetés időpontjában egy adott hegységen belül több ponton is lehet a végleges táborhely, mely nagyban befolyásolhatja az utazás menetét.
Az útiköltség külön összegyűjtése abban is segít minket, hogy ezt ne egy szolgáltatásként adjuk ki, hanem csak a ténylegesen kifizetett útiköltséget gyűjtsük össze a pályaudvaron.

9. Hány éves gyerekeknek ajánlott a tábor?^

A Süni táborba 8 és 12 év közötti gyermekeket várunk. Fontos, hogy az első táborozási élmény jó legyen a Kissün számára, ezért szeretnénk kérni, hogy ha a leendnő Kissün még nem volt előtte hosszabb ottalvós táborban vagy sátrazni előtte, akkor először egy másik táborral próbálkozzatok. 10 nap sok idő elsőre egy új táborozónak, valamint a tábori körülmények is teljesen újak lehetnek sok gyermek számára. Más részről fontos, hogy a leendő Kissünjeink önállóak legyenek. Bár minden családot segítik mamák és papák, de nagyon megnehezíti a táborozást, ha nem elég önálló a gyermek: tiszta ruhát vesz minden nap, önállóan fürdik, fogat mos, be tudja pakolni táskáját egy napi túrára stb.. Ezek az apróságok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy a Süni tábor egy gyönyörű élmény maradjon.

Táborra készülés

10. Milyen a használható sátor?^

A két rétegből álló. Egy belső szellőző és egy külső vízhatlan ponyvából áll. Mielőtt elhozod a táborba, állítsd fel otthon (akár a nappaliban is lehet), hogy biztos legyél benne, hogy megvan és ép minden alkatrésze (rudazat, cövekek, cipzárak) és hogy tisztában legyél azzal, hogyan is kell felállítani. Ez fokozottan vonatkozik a kölcsönbe kapott sátrakra.
Tapasztalataink szerint a 6 vagy több személyes, magas sátor nem praktikus, azon túl, hogy nagy és nehéz felállítani, a viharnak sem áll ellen, egy-egy nagyobb szélroham ledönti. A legjobb a hagyományosan felállítható 2-4 személyes kis méretű iglu sátor.
Javasoljuk, hogyha van kert, érdemes egy-két éjszakát a sátorban aludni a tábor előtt, így az sem jelent majd problémát, hogy a hálózsákot hogyan kell használni.

11. Sátorvásárlás előtt állunk, ne vegyünk inkább olyan sátrat, amely 2-3 másodperc alatt felállítható?^

Ez csak egy reklámfogás, az igaz, hogy a sátor pikk-pakk magától késznek tűnik, de ugyanúgy le kell cövekelni, ki kell húzni a köteleit, mint egy hagyományosnak. Szállítani és lebontani viszont macerás, a gyerekek általában nem is tudják önállóan. Ezen kívül szerkezetéből adó-dóan könnyen szakad, a szél nagyon könnyen alákap, az eső megáll a ponyva közepén, így a külső és belső ponyva összeérése során kész is a beázás.
Ami lényeges a sátor kiválasztásánál, hogy ne egy rétegű legyen, az még nejlonfóliával letakarva is könnyen beázik.

12. Miért kell magas szárú cipőt/bakancsot hozni és váltócipőt?^

A túrázás során ez a legbiztonságosabb/kényelmesebb a magas fűben, köves terepen, erdőben. Ha új cipőt vesztek a tábor előtt, mindenképp járasd be, az új cipő az első nap garantáltan feltöri a lábad. A nyári táborba nem kell nehéz magashegyi bakancsot hozni, megteszi egy gyöngyvászon cipő is, a legjobb persze, ha impregnálva van! A váltócipőre pedig biztos szükséged lesz, mert legalább egyszer a tapasztalatok alapján esik az eső. Amíg az eső nem jön, a váltócipődet tartsd száraz helyen, zacskóba csomagolva, hogy biztos legyen száraz váltás.

13. Milyen zoknit kell húzni a magas szárú cipőbe?^

Egyértelmű, a zokninak is magas szárúnak kell lennie. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a most divatos titokzoknit húzzák a lábukra, ennek kivétel nélkül feltört lábak és vízhólyagok az eredményei.

14. Titokzoknit/bokazoknit hozzak-e a táborba?^

Bakanccsal nem működik, lásd az előző kérdést. Divatos sportcipőt pedig nem érdemes elhozni, tönkremegy hamar a terepen, az aszfaltra való. Ahogy a bokazokni is.

15. Miért nem javasoljuk a fémedény használatát?^

Próbáld csak ki otthon a mosogató felett, vagy a fürdőkádban, hogy milyen az, ha a fém edényt megfogod és forró vizet engedsz bele. Garantáltan eldobod, mint ahogy már párszor meg is történt leves osztásánál. Jobb egy mély műanyag tálka, aminek esetleg füle is van. Amit semmiképp ne hozz: eldobható műanyag edények és evőeszközök.
A fémbögre rendben van, annak van füle, de a tábor előtt lakkfilccel (körömlakkal) írjátok rá a Kissün nevét, mert a sok egyforma, a tűzrakó hely körül talált bögre közül nem biztos, hogy meglesz…

16. Nyáron miért kell több pulóver, esetleg sapka?^

A városban nem hűl le annyira a hőmérséklet estefele, mint az erdőben. Tiszta felhőtlen ég esetén este-éjjel akár 10 fokra is lecsökkenhet. Nem beszélve arról, hogy nyáron is jöhet egy elhúzódó esős hidegfront. Fázni pedig rossz.

17. Miért kérjük a levélben a gyerekekkel közös csomagolást?^

A közös csomagolás azért szükséges, mert ha nem így történik, a gyerekek nem találják meg a 7 db tiszta zoknijukat vagy a második hosszúnadrágot, esetleg a tábor vége felé bukkannak rá a zseblámpára, amire pedig korábban is szükségük lett volna. Ezeken kívül pedig, ha látják, hogy mit, hogyan csomagoltak el a táborba menet, hazafelé sem lesz probléma a holmi összerámolása.

18. Hogyan kerülhető el, hogy a gyerek a vele küldött holminak csak egy részét hozza haza?^

A cucclista szerinti közös pakolás sokat segít, kisebb gyerekeknél az edényekre, ruhába való név-beleírás. A tábori körülmények miatt is kérjük, hogy ne legyenek újak a gyerekkel küldött ruhák (és nem is fogja őket felismerni…).
Minden évben van Talált tárgyak doboz, aminek tartalmát a tábor végén egyenként felemelve kiosztjuk a tulajdonosoknak. Valamiért mégis sok minden marad ránk, évről évre több zsáknyi ruhát adományozunk rászorulóknak… A tábor után a Nagysünök szétszélednek, többen külföldre, nincs kapacitásunk elhagyott ruhákat keresgetni.

19. Miért hangsúlyozzuk annyira az esőkabátot?^

Mert ez tényleg nagyon fontos. Évről évre javuló állapotokkal találkozunk, egyre többen látják be, hogy vizesen nem jó táborozni, akár több napon át. A mélypont egy papír reklámdzseki volt, ami az esőben szétmállott. Ahogy azt a levélben is leírtuk, esőkabát az, ami a zuhany alatt sem ázik át!

20. Hozzunk-e gumicsizmát a táborba?^

Hasznos darabja a táborozónak, esőben, hajnali harmatban, patakban kotorászáshoz. Ha belefér a hátizsákba, akkor jól jöhet.

21. Hozzunk-e gumipapucsot külön a mosakodáshoz?^

A fürdősátor egy fatrepnin áll, a lavórba mezítláb állsz bele, döntsd el, hogy szükséged van-e rá. Nedves lábbal gumipapucsban csúszkálni bokaszaggató mutatvány, hasznosabb és sokoldalúbb egy gyorsan száradó műanyag szandál.

22. Miért kérünk Használati utasítást mindenkihez, miért kell írni a régebbi táborozókról is?^

Mivel a Süni tábor más, mint egy iskolai tábor, ahol az egész évben megszokott nevelők viszik nyáron is táborozni a gyerekeket, mi teljes leírás kérünk táborozókról, hogy minél inkább ismerősként köszönthessük a táborban. Valamint itt kaphatunk bővebb információt a táborozó Sün allergiájáról, betegségéről, rendszeresen szedett gyógyszereiről.
Kérjük ezt a leírást a többedszer táborozókról is, mert arra nincs kapacitásunk, hogy a tavalyi adatlapról kibogarásszuk a tudnivalókat és egyáltalán nem biztos, hogy ugyanahhoz a mamához kerül majd a Kissün. Ezen kívül pedig évről évre változnak a gyerekek is és kialakulhat bármilyen allergiájuk, betegségük, amiről tudnunk kell, hogy felelősséget vállaljunk gyerekükért.

23. Miért kell (lehet) pólót vinni a táborba, mi az a szitázás?^

Minden évben készül egy grafika a tábori keretmeséhez kapcsolódva. Ez van a daloskönyvön és a Nagysünök egyforma pólóin is. A gyerekek számára jó emlék egy-egy ilyen póló, minden évben viszontlátjuk a korábbiakat. Úgy készül, hogy a minta negatívját a nyomdában rányomtatják egy fakeretre feszített finom szemű hálóra (ez a szita). A táborba erre kerül a festék, amit egy mű-anyag lappal áthúzunk a negatívon, így a szita alá feszített pólón megjelenik a minta. Ezt, hogy tartós legyen, otthon még le kell vasalni mosás előtt.

24. Milyen színű pólót hozzak a szitázáshoz??^

Mindegy, többféle festékünk van, világos és sötét pólóra is tudunk nyomtatni. Az a lényeg, hogy ne legyen mintás. A táborban beleírjuk a neved, de ezt előre is megteheted.

25. Milyen táskába pakoljunk?^

Ahogyan az a levélben le van írva, egyetlen nagy hátizsákba. Azaz nem gurulós bőröndbe és nem sporttáskába. Nincs minden évben kapacitásunk arra, hogy minden holmit beszállítsunk a táborba, van, hogy csak a nehéz sátrakat tudjuk bevinni, ezen kívül a gyerekeknek kell tudniuk vinni a saját holmijukat.

26. Milyen legyen a kiránduláshoz használt kistáska?^

Ne legyen nagyon kicsi, pl. a D betűs áruház Q betűs márkájának a legkisebb méretű játék-táskája nem alkalmas erre a célra. Bele kell férnie a táskába az esőkabátnak, 1-1,5 liter víznek, zsebkendőnek, a szakmai program eszközeinek (pl. kalapács, rovargyűjtő üveg), a család tízóraija egy részének (pl. egy doboz paradicsom, vagy egy kiló kenyér). Szóval legalább 20-25 literes zsákokról van szó, abban kényelmesen elfér minden.
Nem alkalmasak túratáskának az övtáskák és a madzagos tornazsákok sem, érdemes kipróbálni, hogy két teli flakon mennyire húzza az ember vállát már akkor is, ha csak a ház körül megy egy kört.

27. Jöhet-e tábor közben a gyerek? Elmehet-e korábban?^

Mivel idén nagyon sokan érkeztek a tábor közben, a Nagysünök úgy döntöttek, hogy ezt a további években nem teszik lehetővé. A később érkező gyerekek nagy része nem tud beilleszkedni megfelelően, egyesével kell őket fogadni, mert nem ismerik a tábori szabályokat, külön erőforrás beszállítani a gyereket.
A korábbi távozás szintén hasonló problémákat vet fel, egy teljes napja rámegy a beszerzőnek és még egy-két embernek arra, hogy kiszállítsa a legközelebbi faluba azt a 8-10 gyereket akiért 1-2 nappal korábban jönnek.

28. Mit csomagoljunk első napra uzsonnának?^

3 szendvics (sajtos, kolbászos, ha lehet a nagy melegben kerüljük a sonkát, párizsit, tojást), egy kis házi süti, vagy nápolyi meg egy alma/narancs bőven elég lesz a gyereknek első napra. Az első estét követően napi 5 étkezésen vesznek részt a gyerekek, így a többi velük küldött élelmiszer csak megromlik. A dugi kaják ezen kívül a sátrak elbogarasodását és egészségügyi problémákat is okozhatnak, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni.

29. Miért ellenőrizzük, hogy gyerekünk elemlápája megfelelően működik?^

Fontos, hogy a tábor előtt ne csak csere elemet küldjünk a táborozóval, hanem ellenőrizzük, hogy működik-e az égő benne és friss elemeket raktunk-e bele, mert a gyerekek minden este használják azokat és igen nehéz megtalálni a sátrat, fogkefét vaksötétben. Tanítsuk meg a Sünt kicserélni az elemeket a lámpában.

Tábor alatt 

30. Miért fontos, hogy együtt utazzunk?^

A Budapestről való közös indulás: közös vonatozás nem véletlenül lett kitalálva. A lefoglalt vagon a helyszíne az összeismerkedésnek, a tavalyi barátok megtalálásának, összerázódásnak. Itt alakulnak ki a családok, az állomáson a gyereke regisztrálása, útiköltség, eü. nyilatkozatok beszedése. Nyilván az út közben lakó gyerekek lehetnek kivételek, de azt nem javasoljuk, hogy kényelmességi okból a táborba szállítsák a gyerekeket.

31. Ki, kivel kerül egy családba?^

A családok beosztása életkor szerint történik. Igyekszünk odafigyelni a nemek arányára is. Nem zárkózunk el az elől, hogy ha valaki előre jelzi, hogy kivel szeretne egy családba kerülni, természetes, hogy pl. az otthoni barátnők, vagy az unokatesók együtt szeretnének lenni. Az is többször felmerült, hogy az egymással nem mindig kijövő testvéreket ne azonos családba osszuk be, ha előre tudunk róla, igyekszünk a kéréseknek megfelelően alakítani a beosztást.

32. Ki, kivel aludhat egy sátorban?^

Testvérek (külön nemű is) aludhatnak együtt, akkor is, ha a táborban nem egy családba vannak beosztva. Általában egy korúak alszanak nemenként együtt, többnyire korábbi ismeretség alapján, ők legtöbbször közös süncsaládban is vannak. Ellenkező nemű gyerekeket csak külön szülői kérésre teszünk egy sátorba.

33. Honvágyat hogyan kezeljük?^

Honvágya a gyerekek nagy részének van, ez elsősorban életkortól és attól függ, volt-e már távolt a szüleitől. Nagy segítség számunkra, ha erre előre felkészítik a táborozót, és elmondják neki, hogy annak ellenére jól fogja magát érezni, hogy mások a körülmények és az őt körülvevő emberek, mint otthon.
Ha honvágyas gyerekkel találkozunk a táborban, nem a telefonhoz nyúlunk, hogy felhívjuk a szüleit, hanem igyekszünk elterelni a figyelmét, bevonjuk a játékokba, közös programokba, a süncsalád életébe, fokozottan figyelünk rá. Ez mindig működik, kb. a tábor harmadik napjáig szokott lenni egy kis pityergés, főleg esténként, de aztán a sok új élmény, feladat annyira leköti a gyerekeket, hogy a végén azon csodálkoznak, hogy milyen gyorsan eltelt a tábor 10 napja.

34. Miért nem támogatjuk a mobiltelefont, a hazatelefonálást?^

A tábor szellemiségével ellenkezik az állandó telefonálgatás, nincs kapacitásunka készülékek töltésére és nem tartjuk helyesnek, ha az egyik gyerek napi kapcsolatban állhat a szüleivel a többiek pedig nem. Tehát inkább egyikük sem. Ne is ígérjük meg a gyereknek, hogy hazatelefonálhat, mikor jól érzi magát, akkor ne ez feszélyezze. Ha pedig éri valami apró-cseprő sérelem, amit ő éppen hatalmasnak érez, nem az a jó megoldás, ha felhívja a szüleit, hogy a távolból megoldják a gondját. Egyfelől kérjük a Sünszülőket, hogy bízzanak meg bennünk, ha már ránk bízták a gyerekeiket. Másrészt minden Kissün tudja, hogy a táborban kihez fordulhat a problémáival, eddig még mindet sikerült megoldani.

35. Miért nem telefonálunk, akkor sem, ha egy gyerek ezt kifejezetten kéri?^

A Süni tábor több évtizedes történetéből az utóbbi 10 évben terjedt el ilyen mértékben a mobiltelefon. Korábban max. egy képeslapot küldtünk haza, ami jó esetben előbb érkezett meg, mint a táborozó. És így is jó volt! Természetesen, ha (egészségügyi) probléma van, mindenképp jelentkezünk, de egy kis pityergés, honvágy nem ok arra, hogy az amúgy is aggódó szülőknek telefonáljunk, hiszen ez a helyzet megoldódik magától.
Ebben a helyzetben sok szülő reakciója az lenne, hogy kimenti a gyerekét a helyzetből, azaz érte jön és hazaviszi, ami sem a gyereknek, sem a tábornak (a többi táborozónak) nem tenne jót. Ezért kérjük azt a tábori levélben, hogy csak olyan gyerek jelentkezzen, aki már elég önálló ahhoz, hogy 10 napot nomád körülmények között, a szüleitől távolt eltöltsön. A gyerekeknek nagy sikerélményt ad, ha azzal a tudattal mehetnek haza, hogy „kibírták” a tábor 10 napját, ezt az önbizalmat erősítsük bennük, hogy kedve legyen máskor is szüleitől távol tölteni a vakáció egy részét.
Egy kis matematika: a táborban 100 gyerek van. Ha gyerekek hazatelefonálnának, az telefon-szám kereséssel, beszélgetéssel, visszahívással gyerekenként átlagosan 10 percet számolva (100×10 perc= 1000 perc) 16 óra 40 percet venne igénybe. Ezt az időt inkább a gyerekekkel töltjük, arról nem beszélve, hogy a tábori költségvetés is igen szűkös, minden évben kérdés, hogy milyen költségekből tudunk lefaragni.

36. Miért nem válaszolunk a táborban kapott SMS-ekre, telefonokra?^

Mert nincs rá kapacitásunk. A táborban minden Nagysünnek többrétű feladata van, gyakorlatilag a nap minden percére, egyszerűen sem időnk, sem energiánk nincs megválaszolni az egyes gyerekek hogylétét firtató kérdéseket. Jól vannak, hiszen ha nem így lenne, már jelentkeztünk volna. Lásd még: Kis matematika az előző kérdésben.

37. Miért ne írjunk gyerekünknek minden estére levelet?^

Ezzel a lépéssel pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk, mert nem csökkenti, hanem erősíti a gyerek honvágyát.

38. Mi van, ha több napig esik az eső?^

Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, bár volt, amikor a gyerekekkel együtt küldött esőűző rakétáink beváltak. Együtt élünk a természettel, tehát ki vagyunk téve a viszontagságos nyári időjárásnak. Ezért kérjük, hogy használható esőkabátot, több cipőt, esetleg gumicsizmát küldjenek a gyerekekkel. A konyha felett van fólia, tehát az eső nem befolyásolja az ételkészítést és a gyerekek számára felállítunk egy „klubsátrat”, amely alatt száraz helyre tudnak leülni. Az esős idő nem akasztja meg a programot, a túrák ugyanúgy zajlanak, esetlegesen rövidebb útvonalon.

39. Vihar esetén mit teszünk?^

Eleve igyekszünk úgy megválasztani a táborhelyet, hogy vihar esetén ne legyen veszélyforrás. A gyerekeket beküldjük a sátrukba, a Nagysünök folyamatosan járják a tábort, nyugtatják a gyereket (akik közül legtöbben nagy kalandnak fogják fel az egészet!) és segítenek a szél által megtépázott sátrak, tábori felszerelések helyreállításában. Otthonról, a városi szobából kitekintve sokkal félelmetesebb a vihar és a híradások is a legextrémebb viharkárokat mutatják be, nem a leghitelesebb hírforrások. Ha baj lenne, úgyis jelentkeznénk, szóval az a jó, ha nincs hír a vihar után a táborozókról.

40. Hogyan kell aludni a hálózsákban?^

Nem vicc, felmerült már, mint probléma. Ezért kell kipróbálni otthon minden tábori felszerelést, a hálózsákot szétnyitjuk és belebújunk, majd összecipzározzuk.

41. Kislányom már menstruál, mi a helyzet ilyenkor? ^

Készítsük fel a helyzetre, hogy ne érje váratlanul. Nem kellemes állapot, de átvészelhető. Mosakodni minden nap tud majd, elvonulni is. Legyen nála felszerelés, ha görcsölni szokott, akkor a szokott gyógyszere is. A probléma a nagysünlányokat is érinti, bármelyikükhöz fordulhatnak adott helyzetben.

42. Nagyon félünk a kullancsoktól, mi a teendő?^

Annyit mindenki megtehet, hogy a tábor előtti télen elkezdi az kullancs által terjesztett agyvelő-gyulladás elleni oltás beadatását. Ez 3 oltásból áll, az első kettő egy hónap különbséggel, majd egy évre rá a harmadik ad teljes védettséget, ezt 3-5 évenként meg kell ismételni. Ez az oltás nem véd azonban az összes kullancsok által terjesztett betegségtől, ezért fontos, hogy ne ijedjen meg a gyerek a kullancstól és tisztában legyen a kullancsellenőrzés fontosságával. A táborban naponta felhívjuk a gyerekek figyelmét a megfelelő ruházatra, önellenőrzésre. Minden nap átnézzük őket. Szoktak küldeni a gyerekekkel riasztó sprayket, szagos karkötőket stb. Ezek szerintünk a ráolvasás kategóriába tartoznak, emellett komoly vegyi anyagok, amelyek nem biztos, hogy jó, ha a bőrrel, ruházattal érintkeznek.

43. Hogyan eszünk?^

Kondérokba főzünk mindent frissen, nem használunk készételeket. Az étkezéseknél a gyerekek sorban állnak a tányérjukkal, és a szakácsok osztják számukra az ételeket. Az, hogy egy gyereknek mi ízlik és mi nem, előre nem kiszámítható, általában szeretik a tábori ételeket, akkor is, ha mások, mint otthon.

44. Hogyan mosogatunk^

Lavórokban, mindenki a saját edényét, evőeszközeit. Először meleg mosogatószeres vízben, majd fertőtlenítős, végül tiszta vizes lavórban. A főzőedények elmosogatása az aktuális konyhás csoport feladata.

45. Hogyan fürdünk?^

Van külön fiú és lány fürdősátor, benne lavórok. A fürdővíz hordókban melegszik. Azzal nagyon sokat segítünk a leendő Kissünnek, ha otthon megtanítjuk lavórban mosakodni, ehhez jó, ha csomagolunk neki mosakodó szivacsot. A szivacs sokkal gyorsabban szárad, mint a mosdókesztyű, ezért praktikusabb.

46. Hogyan mosunk fogat?^

Fogkefével, fogkrémmel, és a bögrénkben vízzel. Általában a családok közösen, így a Sün-mamák biztosak lehetnek abban, hogy a gyerekek nem bliccelték el a fogmosást.

47. Hogyan wc-zünk?^

A tábori wc-t úgy kell elképzelni, mint egy rendes falusi budit, csak éppen falai nincsenek. De van egy tisztességes fadoboz, tetején lyukkal, amin rendes wc ülőke van. Mindenki elvégzi a dolgát, majd az azt lezáró papírmunkát és kész is van. A wc-k mellett is van kézmosó lavór és a lányokénál szemetes is. Annyi a különbség a falusi budihoz képest, hogy itt vissza kell cso-magolni a wc papírt a zacskójába, hogy nehogy elázzon.

Tábor után

48. Miért kérünk visszajelzést a táborról?

Hiába szervezünk két és fél évtizede minden nyáron 1-2-3-4 tábort, hiába írtunk erről egy kézikönyvet is, azért a Nagysünök változnak, és a tábor szervezésének körülményei is. Nekünk is alkalmazkodnunk kell a változásokhoz és hogy ez sikerül-e, csak úgy tudjuk lemérni, hogy visszajelzéseket kérünk a gyerekektől és a szülőktől is. A gyerekektől olyanokat kérdezünk meg, hogy melyik program vagy étel tetszett a legjobban, a szülőktől olyasmire is kíváncsiak vagyunk, hogy mennyire voltak elégedettek a tájékoztatással, a tábor szervezettségével. Nagyon jó olvasni a pozitív visszajelzéseket, de számítunk rá és megköszönjük a jobbító szándékú, építő kritikát is.