Az Év nem csak élőlényei
Jönnek a 2025-ös év élőlényei, ásványa, ősmaradványa!
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2023/06/02/sarga-gevagomba-ismerteto/
Az Év Gombája: sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus).
A Magyar Mikológiai Társaság kihirdette a 2025-ös Év Gombáját, melyet közönségszavazás alapján választottak ki. A taplógombafélék családjába tartozó ehető gomba nem csak finom, de gyógyhatásai is ismertek. Európában a termőtesteket láz, köhögés, gyomorbetegségek és reuma kezelésére használták, de szúnyogok elűzésére is égetik. Oroszországban a sárga gévagombát természetes fertőtlenítőszerként tartották nagyra, Magyarországon pedig lovak gyulladásos megbetegedéseire és tüdőbetegségek kezelésére használták.
https://www.turistamagazin.hu/hir/a-sarga-gevagomba-lett-2025-ev-gombaja
https://www.botanikaland.hu/acer-platanoides/korai-juhar/
Az Év Fája: korai juhar (Acer platanoides).
Az Országos Erdészeti Egyesület által indított internetes szavazás alapján a korai juhar nyert. Hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. A Kárpát-medencében főleg a párás, üde vagy mérsékelten nyirkos talajú erdőket kedveli, ezért elsősorban a szurdok- és ligeterdőkben (főképp a tölgy-kőris-szil ligeterdőben), valamint a völgyek gyertyános-tölgyeseiben gyakori, főleg a hárssal (Tilia spp.), és a kőrissel (Fraxinus spp.) vegyes állományokban. Mészkedvelő.
https://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/a-korai-juhar-az-ev-faja-2025-ben
https://insectum.hu/blog/savos-szitakoto-2025-ev-rovara/
Az Év Rovara: a sávos szitakötő (Calopteryx splendens).
A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására. Három faj közül lehetett választani itt is, és a beérkezett voksok alapján az első helyen ez a látványos kisszitakötő faj végzett. Az Év Rovarával főként a síkvidéki és a dombvidéki kisvízfolyások környékén találkozhatunk. A sávos szitakötőre jellemző a kóborlás: míg legnagyobb egyedszámban egyértelműen a lárva lakóhelyéül szolgáló erek, patakok és csermelyek közvetlen közelében található, ám kóborló példányaival ezektől távol, így tavak mentén, kertekben, vagy akár a nagyvárosok közepén is találkozhatunk.
https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2025/01/hal-gyoztes-kurta-baing
Az Év Hala: Kurta baing (Leucaspius delineatus).
A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek hagyományait folytatva meghirdette az Év Hala választást. A Leucaspius halnem egyetlen faja. Első leírója Johann Jakob Heckel, állítólag Lemberg halpiacán fedezte fel. Magyarországon védett és természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
https://haltanitarsasag.hu/fish-of-the-year
Kép: Bombay Bálint
Az Év Kétéltűje a sárgahasú unka (Bombina variegata) lett.
Ha szeretnél róla bármit megtudni, gyere el a tavaszi Bakonyi Tortúra táborunkba!
Az Év Madara: böjti réce (Anas querquedula).
"Ki ne ismerné Magyarországon a vadkacsát, minek erről szavazni?" – gondolhatják sokan. Csakhogy a récék közel harminc faja fordult elő eddig bizonyítottan hazánkban és a vadkacsaként ismert tőkés réce ezek közül csak egy.
A nyertes böjti réce fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya, európai és hazai állomány is csökken.
A legfontosabb veszélyeztető tényező a fészkelőhelyek csökkenése (lecsapolás, kiszáradás). A folyószabályozásokkal és csatornázással kiszárított Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai (elsősorban a csapadékeloszlás változása), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt.
https://mme.hu/hirek/2025/01/07/2025_ev_madara_bojti_rece
A 2025-ös Év ősmaradványa cím nyertese a radiolária, az Év ásványa cím nyertese az opál, míg a 2025-ös Év ásványkincse a lítium lett.
Egyes források szerint Kleopátra már opál ékszerrel akarta elkápráztatni Antoniust, Napóleon pedig császári palástjának övcsatján és aranygyapjas rendjén is viselte az akkoriban egyetlen lelőhelyen, mégpedig Magyarország területén bányászott drágakövet. A Vörösvágás környékén (ma Červenica néven ismert és Szlovákia területén található) bányászott nemesopál a Dunán és a Fekete-tengeren keresztül jutott el Egyiptomba, ahonnan már „könnyű” volt az út a világhír felé. Az 1800-as években viszont a gyémántbányák és a gyémántlobbi fellendülésével párhuzamosan kezdett terjedni a babona, mely szerint az opál szerencsétlenséget hoz, így presztízse jelentősen csorbult.
Az Év Emlőse: ?
A Vadonleső Program immár hat éve, minden évben kihirdeti az Év Emlősét, de ez sajnos még titok.
És lesz még év vadvirága, lepkéje, beporzója…