Gaia Tábor 2025
2025. 08.21-25.
Hosszúcsemői Tőzegláp (Csemő-Zöldhalom)
Személy szerint rengeteget kaptam a Pangea által szervezett Gaia táboroktól gyerek- és fiatal felnőtt koromban. Talán a Szent György-hegyen voltunk utoljára lépcsőt építeni az országos kéktúra nyomvonalán. Sok éve formálódott már bennem, hogy vajon mikor és hol lehetne újra megszervezni egy ilyen tábort, de eddig nem sikerült. Nagyon örülök, hogy idén összejött!
Alább olvashatjátok rövid fényképes élménybeszámolómat a történtekről.
Az előkészületek már a szerdai napon elkezdődtek, be kellett vásárolni, az utolsó simításokat el kellett végezni a táborhely felkészítésében, hiszen nem kevesebb mint 33 önkéntest kellett munkával ellátni és jóllakatni 5 napon keresztül. :)
08.21 Csütörtök
Az első táborozók délután, némi bolyongás után találtak ide. A gyorsreagálású szervező csapatnak így első dolga volt egy táblát ácsolni, hogy azt kihelyezve segítse a többiek megérkezését, majd a lassan gyülekező táborlakók a sátorállítás után nekiláthatattak a fahordásnak is a közeli erdő aljából. A csapatépítést a röplabdapályán folytattuk, a végére már igen csak hosszú labdamenetekkel elkápráztatva az egyre népesebb nézőközönségünket - míg ránk nem szakadt az ég.
Itt jegyezném meg, hogy nagyon jók vagyunk az eső-teremtésben! Konkrétan eddig minden programunkon esett az eső ebben a száraz, csapadékmentes évben. Ez nem rossz egy a súlyosan kiszáradóban lévő tőzeglápban!
Estére tárcsán sült mézes-mustáros csirke volt a meglepetésmenü, amit az eső miatt a szaletli alatt készítettünk. Ezúton is köszi Vince Viktornak és P. Zsombornak!
Mire megsült a vacsi, már mindenki megérkezett, az eső is elállt és így a csillagos ég alatt fogyaszthattuk el. Teli hassal beindult az ének és a beszélgetés, a másnapra készülés.
08.22. Péntek
7-kor ébresztő! A táborozókat egy kedves dallal ébresztettem minden nap, de az első nap nehezen indult, így egy jókora kereplő is segített néhány megfáradt önkéntes szeméből a csipát kimosni. Pontban nyolckor már Nata jóvoltából gyümölcsös zabkása várt minket. Ezután mindenki összekaparta magát és egy rövid terepbejárással kezdtük a munkát, megmutattam, hogy hol mi lenne az elképzelés, mit kellene csinálni és így az emberek elkezdték beosztani magukat, hogy ki hol mit tud, szeretne csinálni. Három csapatra oszlottunk, volt egy gátépítő brigád, egy náddal harcoló-ösvényfelújító csapat és egy olyan társaság is, ami egy erdei tanterem kialakításán ügyködött.
Nagy lendülettel kezdtünk bele a munkába, de az időjárás megint megviccelt minket és előbb utóbb menekülőre fogtuk. Hiába az erdő sűrű lombja, amikor már nagyon rákezd az eső, okosabbnak tűnik visszavonulót fújni!
Délben az ebéd és szárítkozás mellett beszéltük meg az első etap tapasztalatait: hol mennyi ember tudna még segíteni, mekkora a meló az egyes helyszíneken.
Délután újult erővel nekilátva óriásit haladtunk. Elkészült az első gát, ami a területről lefolyó vizeket fogja lassítani.
A nap végére nagyjából járhatóvá tettük a Mentás Rétre vezető utat is, illetve a tanterem is körvonalazódni kezdett. Kimerülten toltuk haza az elfáradt szerszámokat, hogy másnap reggelig pihenhessenek.
Belefért még egy jó kis röplabdázás is. Estére pedig milánóit főzött a konyhás csapatunk Nata vezérletével! Ez is nagyon jól sikerült!
Míg a tábortűznél költöttük el a vacsoránkat, megérkezett az eddig az ország másik végén lekvárt főző pénzesgyőri különítmény is! Hoztak rengeteg szerszámot is magukkal, hogy mindenki megtalálhassa a számára megfelelőt. Vizér Dani gitárjátékával kápráztatott el minket, és éjszaka a Hosszúcsemői Tőzegláp szívében megidéződőtt a Süni- és Sündörgő táborok szelleme.
Órákon keresztül szóltak a dalok, egyik a másik után míg az utolsó kitartó önkéntest is elnyomta az álom a tábortűz mellett.
08.23. Szombat
Reggel a Népdalos ébresztést követően szuszogó várt az éhes bandára. Miután sikerült leszuszognunk a tápláló reggelit, indulhatott a munka!
A munkaállomások hasonlóan alakultak, annyival kiegészülve, hogy két újabb csapat alakult: Z. Andor, Sz. Bandi és Tádé a tanterem bútorzatát gyártották le, a másik csapat pedig a már meglévő ösvényeinket tisztították meg az újonnan behajló vékony ágaktól.
Gyors fajfelismerő továbbképzés után miután bemutattam fő ellenségeinket, a nem őshonos fákat, mint pl. a nagy magtermelő kőris levelű zöldjuharokat (acer negundo) illetve a nyugati ostorfákat (celtis occidentalis) gyűrűzték körbe: hántolták le csípőmagasságban a kérgüket.
A kisebb egyedeket - amik két ujjnál vékonyabbak voltak - egy fanyűvővel (gyomfakiszedővel, ez frissen szerzett szerszámunk volt, hála Vadász Csaba természetvédelmi őrnek Kunpeszérről) pusztították. A legkisebb magoncokkal, amikkel ez a szerszám már nem bírt, azokkal kombinált fogóval bántunk el.
A táborhelyen ebédre mézes és lekváros kenyér várt minket (a frissen főzött pénzesgyőri almalekvárral az élen, vagy hát a kenyér oldalán).
Délután nekiláttunk egy újabb tanterem kialakításának is, illetve egy rövid szakaszon új ösvényt is vágtunk a két gát között.. ja igen, mert eddigre már elkészült a második gát is!
Találtunk egy nagy vaddisznó koponyát illetve egy kutya- és egy macska koponyát is, ezek mostantól a helyi bemutató anyagunkban lesznek láthatóak. Délután fél 6-ra végeztünk a napi munkával, de a gátépítő csapat ráhúzott ¾-ed órát Benec vezetésével, mert mindenképp be akarták el akarták érni a kitűzött célt! Kemények!
A megfáradt önkéntesek korgó gyomrába este paprikás krumpli került,miután újra kedv támadt az éneklésre és gitározásra, boldogítva a környék nyugovóra térő lakosságát. Egyik önkéntesünknek, Fekete Hannának 18. szülinapja volt ezen a napon. Már majdnem aludni mentünk az “Éjszaka” után, mikor hamvaiból újjáéledt a csapat, hajnal háromig kornyikáltunk! Vizér Dani szerint ilyen még soha nem volt, hogy az Éjszakát egy este kétszer is elgitározza, hát ez az este olyan volt… A legelszántabbak ma is a csillagos ég alatt aludtak - nagyon hideg volt..
08.24. Vasárnap
Az éjszakázás után a megszokott dalos ébresztés ellenére kicsit nehezebben ment a felkelés.
Semmi baj! Hiszen a terveink szerint is a reggeli után egy kirándulás várt a csapatra a Hosszúcsemői Tőzeglápban. Ezt azért tartottam fontosnak, mert a munkálatok nagyon kis területre korlátozódtak, viszont ez a tőzeges egy 70 hektáros leszáradt mocsár, aminek rengeteg egymástól is különböző része van nagyon eltérő, sokszínű növény- illetve állatvilággal. Célom volt, hogy kicsit jobban megismerjék az önkéntesek az egész területet és így jobban kapcsolódhassanak vele majd a további napokon a munkavégzés során.
A két és fél órás kirándulás során végigjártuk a félig-meddig karbantartott ösvényeink mentén az egész területet. A kirándulás sem folyt aktív természetvédelem nélkül. A terület túlsó felén egy vadlesnél levő vadszórónál az ocsúval sajnos kiszórásra került a szerbtövis (Xanthium spinosum) magja is. Ennek az itt megjelenő állományát felszámoltuk, illetve hazafelé kettő zsák évtizedes szemetet is kihoztunk a területről. Sajnos van még…
A kirándulás végén meglátogattuk a Psziho-Pata Lovastanyát (Géza bátyámék tanyája), ahol a 22 ló mellett az önkéntesek találkozhattak Arankával, a fiatal aranysakállal, és Borzonka Lilivel és Borzbálával, akik egy borz-testvérpár.
A tartalmas délelőtt és a rövid ebédszünetet követően feltöltődve álltunk neki a munkának. Ezen a délutánon elkészült még egy gát, illetve a tanterem bútorai is lassan a helyükre kerültek - talán ez volt a leginkább embert próbáló feladat. Nem volt közel! És nem volt könnyű! :) Adél és Kata délután két nagy rétet is megtisztított a nem őshonos vaddohánytól (Asclepias syriaca). Óriási feladat volt, nagyon nagy területet tisztítottak meg. Ezúton is köszönjük munkájukat!
Szerveződött egy turista jelzéseket felfestő csapat is. Gyönyörűek lettek! Mármint a jelzések.
Este már nagy szükségünk volt a csilis babra meg a röplabdára is. Próbálkoztunk énekléssel, de most valahogy hamarabb befáradt a dolog. Nem is csoda, három ilyen dolgos nap után! Ennyi fizikai munka, lássuk be, ez a mai világban elég távol került a megszokott életvitelünktől.
08.25. Hétfő
A záró nap is elérkezett. A közös reggeli nyilván nem lehetett más, mint mákos guba. Aztán jött egy utolsó hajrá, hogy a már megkezdett és eltervezett dolgokat befejezve délelőtt pontot tegyünk a Gaia tábor munkálatainak végére.
Közben már folyt a pólófestés, azoknak akik nem felejtettek el üres pólót hozni.
Nagyon jól haladt a munka, Tádé vezetésével a tanterem bútorozása befejeződött. A rönkpadok és az asztal is a helyére került. A tanterem megkoronázódott egy trónnal is.
Elkészült a negyedik gát is!. A turistajelek is minden tervezett helyre felkerültek, illetve további utakat is megtisztítottunk a nem őshonos magoncoktól. Nagy területen befejeződött a nem őshonos fák gyűrűzése is.
13 óra körül tértek vissza a kellemesen megfáradt csapatok.
Az izgalmak után - mivel senki nem halt meg és nem is dobta le magát indokolatlan repülő baltákkal - ebédeltünk egy jó tárkonyos ragulevest.
Többek kérésére előkerült egy kicsit a citerám és zenéltünk, énekeltünk egy utolsót.
Végül a keretes szerkezet tartása végett egy végső bejárás következett, ahol a csapat azon felével, akik végig tudtak maradni, bejártuk újra az összes helyszínt és útvonalat és megveregettük egymás vállát, hogy azta! Ez is meg lett! És még ez is!
Utolsó utáni feladatként a tanterem trónján húztuk nyolcan a helyére a trónt körülbelül 20 méterről! A nehéz terepen egy spaniferrel kellett húzni a 2-3 mázsás tuskót, de megérte. Köszi Tádé :) Akik nem fértek oda segíteni, azok a frissen készült tanteremben üldögélve szurkolhattak nekünk!
Visszaérve a táborhelyre sátorbontás és gyors pakolás következett, majd egymás után mindenki vette a hátizsákját és folytatta az útját…
Összegzés:
Köszönöm minden önkéntesnek, aki eljött és részt vett ebben a táborban! Segített a generációk összekötésében, illetve bármiben, ami segítette ennek a tábornak a létrejöttét itt a Hosszúcsemői Tőzeglápban. Külön köszönöm a Pangeának hogy az étkezést 100%-ban támogatta!
Célom volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék a Hosszúcsemői Tőzegláp egészét és így jobban kapcsolódjanak hozzá és lássák, hogy mekkora munka vár még ránk, ha helyre akarjuk állítani az eredeti állapotát. Egy élet munkája lesz. Sok 10000 órányi önkéntes munkaórára van még szüksége ennek a területnek, amit most a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkénteseivel kezdtünk meg érdemben.
Várok vissza mindenkit szeretettel amikor csak ráértek.
Elkészült munkák összegezve:
négy gát
kettő tanterem kialakítása, az egyik tanterem bebútorozása (padok, asztalok, tanári trón)
ösvények járhatóvá tétele
új ösvények kialakítása
ösvények mentén turistajelek festése
vaddohány gyérítése kettő nagy réten
szerbtövis egyik populációjának felszámolása
nem őshonos fásszárúak gyérítése, gyűrűzése
CSAPATÉPÍTÉS
Csináljunk még sok ilyen és ehhez hasonló nagysikerű rendezvényt közösen!
Mégegyszer köszönöm mindenkinek!
Pisti